Az építőipari vállalatok már felismerték, hogy a digitális eszközök és alkalmazások támogatása szükséges a hatékony munkavégzéshez. Bár még mindig az a jellemző, hogy inkább olyan beruházásokat hajtanak végre, amelyek a termelőgépeket, a munkaeszközöket és a munkaerő felvételt érintik, megértették, hogy az ERP-rendszer is elengedhetetlen, ha a láncolat hatékony tagjai szeretnének lenni. Mi vezethet zsákutcába a bevezetéskor? Mennyire megterhelő a fejlesztés? Hogyan szabható iparágra és cégre egy megoldás? Interjú Lukász Tamással, a Dynago építőipari szakértőjével és senior tanácsadójával.

Az interjút megelőzően szintén Lukász Tamás segítségével készítettünk egy tartalmat, melyet itt olvashat el. A cikkben az ERP-rendszerek építőiparban tettenérhető előnyeit mutattuk be.

Ha összességében nézzük a piacot, a vállalatok inkább használnak, vagy inkább nem használnak ERP-rendszereket?

Furcsa lehet, de még most is lehet találkozni olyan – jellemzően kisebb létszámú – cégekkel, amelyek jelentős árbevétel mellett lényegében Excel-táblákból élnek. A nagyobb, megkerülhetetlen szereplők, mint a fővállalkozók vagy megerősödött alvállalkozók már futtatnak valamilyen ERP-s megoldást. Az igazi kérdés az elégedettség. Előfordulhat az is, hogy maga a vállalat is nehezen ismeri be, hogy neki futottak egy többéves projektnek, és az kudarcba fulladt.

Mi csúszhat el? Mi vezethet zsákutcába?

A legtöbb esetben megpróbálják a szoftvert a cég folyamataira tervezni. Ezt megtehetik úgy, hogy egyszerűen fogadnak egy fejlesztő céget, akik nulláról, az ottani szakmai konzultációk alapján összeraknak valamilyen iparágspecifikus megoldást. De lehet menni másik irányba is: ha egy olyan standard ERP-rendszert választunk alapul, mint a Microsoft Business Central, ami pénzügyi, számviteli, magyar jogszabálykövetési vonalakon, a készletek vonatkozásában, illetve a projektnyilvántartás és nyomon követés esetében ad egy standard alapot.

Ezek nemzetközi rendszerek, nem egy-egy ország egy-egy folyamatára vannak testreszabva, ugyanúgy kell tudnia használni a magyar építőiparnak, mint az amerikainak.

De az természetes, hogy mindenki iparágspecifikusan kérhet testreszabást. Ezeket kell nagyon alaposan megtervezni. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb ügyfelünk, a Market Építő Zrt. esetében idén nyáron lesz három éve, hogy elkezdtük a bevezetést, ami a mai napig tart – természetesen a rendszer már régóta éles használatban van, de a kiegészítések és új funkciók révén folyamatosan fejlődik. Hónapról hónapra, negyedévről negyedévre kerülnek be funkcionális bővítőcsomagok.

Mire van szükség a sikerhez?

Akkor lehet sikeres egy bevezetés, ha az alapok és a tervek jók, ehhez kell szállítóoldali tapasztalat és vevőoldali támogatás. Tisztában kell lenni az igényekkel, és azzal, honnan hová akarunk eljutni. Ha ezek közül nem klappol valami, ott lehet elcsúszni. Rossz kiindulási alap, vevői igény, rosszul leosztott szakmai felelősség, nem megfelelő szállítói csapat – ezek mind zsákutcába vezethetnek.

A tapasztalat szintén kulcsfontosságú. Az építőipar kezdetben új terület volt számunkra, de idővel annyi munkafolyamaton átmentünk, és olyan egyeztetéseken vettünk részt, amik biztosították, hogy megértsük az iparág nyelvét. Mára eljutottunk oda, hogyha leülünk egy főmérnökkel, egy logisztikai vezetővel vagy egy műszaki igazgatóval, akkor könnyedén megértjük egymást annak ellenére, hogy mi alapvetően ”csak” egy szoftverért vagyunk felelősek.

Ez az, amit kizárólag évekkel, tapasztalattal és futó rendszerekkel lehet kiváltani. Ez nem könyvből tanulható dolog. Ez eredményezi azt is, hogy mára már több építőipari, vagy ahhoz közel álló céget tudhatunk a referenciák között.

Hol érhető tetten leginkább ez a tapasztalat?

A rendszerek valós iparagák igényei és visszajelzései alapján készülnek. A Microsoft a Business Central esetében már 20 éve követi a technológiai változásokat és a felhasználói igényeket, és ennek megfelelően alakítja alapszolgáltatásait. Ezekben a nemzetközi standardekben megbízhatunk, de lehet és kell építenünk rájuk specialitásokat. Ha ismerjük az iparágat, egy ”nullkilométeres” szállítóhoz képest hónapokban, de akár években is mérhető a tapasztalati különbség, hiszen már a felmérés idején úgy kérdezünk, és a tervezésnél is úgy alakítjuk a folyamatokat, hogy elkerüljük azokat a buktatókat, amikbe a korábbi bevezetések során már belefutottunk.

Említette a Microsoft Business Centralt, ami ad egy erős alapot. Hogyan szabják ezt az építőiparra? Mivel lesz más itt, mint bármilyen más területen?

Erre vannak a tanácsadók, ők az ”első sor a csatatéren”, az ő feladatuk, hogy megértsék egy cég működését. Ha ez megtörtént, ismerik az életszerű eseteket, meg kell találni azokat a kapcsolatokat, amikre lehet alapozni.

Az építőiparban például speciális szerződéskezelést kell nyilvántartani, a teljesítésigazolás folyamatát kell részletesen támogatni, illetve a projekttervezést és -elemzést kell jobban kibontani, mint ahogy a standard rendszer tudná. A tanácsadók munkáján nagy hangsúly van, ők tudják a munkafolyamatokat fejlesztői feladatokká konvertálni.

Fontos, hogy a cégnek figyelembe kell vennie, hogy hosszútávú igényeket fogalmazzon meg. Nem jó irány, ha a rendszert egyszer kicsit erre, aztán pedig arra terelgetjük. Kiemelt szerep jut a hosszútávú terveknek. A Market Építő Zrt. esetében például 2020-ban, amikor először leültünk, olyan csomagot állítottunk össze közösen az ügyféllel, aminek a leszállítása évekig is tarhat. Már három évvel ezelőtt tudtuk, milyen megoldásra van szükség, amit azóta is szakaszosan adunk át előbb tesztelésre, majd éles üzemre. Ez jó példa arra, hogy kell egy nagyívű terv, nem szabad ad hoc ötletek mentén csapongani.

Építőipari léptékben mérve mennyire költséges a bevezetés? Mennyire terhel meg egy vállalatot a befektetés? És milyen a megtérülés?

Egy kérdés a beruházás költsége, és egy másik a megtérülés, ugyanis nem lehet mindent számszerűsíteni. Sokszor az IT-beruházásokkal azonosítják, azonban ez téves, nem érdemes az ERP-bevezetést ide sorolni. Ez egészen más, mint amikor új eszközöket vásárol valaki az alkalmazottaknak. Ez egy összetett rendszer, amit leginkább a szakmai és a pénzügyi területen fognak kihasználni.

A bevezetés költségét a cég mérete is befolyásolja. Az biztos, hogy érezhető tétel, és a lehetőségeket befolyásolja a költségvetés is. Ehhez egyébként igyekszünk alkalmazkodni, és ha szükséges, kínálunk egyszerűbb megoldást, de el tudunk menni szofisztikáltabb irányba is.

És ahogy korábban említettem, van lehetőség arra is, hogy több fázisra szétbontsuk a bevezetést, ezáltal a költségeket is szétnyújthatjuk. Az első fázisban egy olyan alapot adunk a cégnek, amire át tud állni, majd a második, harmadik fázis újabb funkcionalitásokat hoz.

Nem minden előny mutatható ki számokkal. Versenyképesebbek leszünk, mert jobban tudunk reagálni, gyorsabban tudunk döntéseket hozni, megbízhatóan tudunk riportálni. Egy rendszeren belül vannak az adataink, ezáltal konzisztensek, nincsenek ellentmondások. Ráadásul a dolgozói hangulatra is pozitívan hat, hiszen egyszerűsít bizonyos folyamatokat.

Ha már dolgozók… Milyen mértékben beszélhetünk felhasználóbarát rendszerekről? Tudja-e kezelni minden alkalmazott a rendszert?

Ez tervezési kérdés, és főleg szállítói tapasztalaton múlik, hogy a rendszer szofisztikáltsága illeszkedjen a felhasználói igényekhez. Kérésre le tudunk egyszerűsíteni bizonyos felületeket, hiszen nem jó, ha minden bonyolult és sokrétű. Egyes userek esetében szükség van például hibaszűrésre és automatikus kitöltésre. Ráadásul ha egy céghez megyünk bevezetni, oktatni, és kérdés merül fel, nem csak szóban válaszolunk, hanem mindent meg is mutatunk részletesen, akár többször is, hogy a végfelhasználónál biztosan rögzüljön a folyamat.

Miért jobb választás a Dynago, mint bárki más a piacon?

A referenciáinkat és a megbízhatóságunkat emelném ki. A Market Építő Zrt.-vel 2020 óta dolgunk, ők egyértelműen irányadók és úttörők a szakmában. Egyedi megoldásokon, egyedi projekteken dolgozhatunk velük, ami sehol másol nem megszerezhető tapasztalattal vértez fel minket, ezáltal olyan rálátásunk van az iparágra, ami nagyon ritka az ERP-piacon.

Az ügyfélvesztés nem jellemző ránk, pedig ebben a szektorban azért lehet látni példákat bedőlt projektekre. Nálunk szerencsére nincs ilyesmi. Mi megcsinálni és hosszú távon támogatni szeretnénk a projektjeinket. Ebbe nem fér bele, hogy ha probléma van akkor feltesszük a kezünket.

Minden bevezetés során előfordulnak nehezebb szakaszok, akkor oda kell menni (ha már építőiparnál tartunk) sódert lapátolni, és megoldani a feladatokat. Számunkra a legnagyobb érték, ha ajánlanak minket a piacon tovább. Így dolgozunk minden nap.