Egy korábbi cikkünkben írtunk a felhő alapú megoldásokról, annak megbízhatóságáról és alkalmazásairól. Jöjjön most egy áttekintés arról, vajon mennyire zöld és fenntartható megoldás a felhő!

Valóban fenntarthatóbb a felhőalapú számítástechnika és szolgáltatások, mint a hagyományos adatközpontok? Bár a pontos válasz az adott rendszer kiépítésétől és a használt modellektől is függ, az általános válasz az, hogy a legtöbb esetben igen, sőt, a benne rejlő potenciál miatt és fejlesztések révén a mérések folyamatosan javuló tendenciát mutatnak. A kiegyensúlyozott áttekintés érdekében vizsgáljunk meg öt felhőalapú számítástechnikai fenntarthatósági tényt, és nézzük meg, mit mondanak a felhőalapú számítástechnikai iparág fenntarthatóságáról!

1, Az adatközpontok csak 1-2%-át teszik ki a teljes globális villamos energiafelhasználásnak

Az egyik adat, amely arra utal, hogy a felhő jót tesz a fenntarthatóságnak, hogy az adatközpontok globális villamos energia fogyasztása 10 év alatt szinte cseppet sem emelkedett, és továbbra is 1-2 % körül mozog, annak ellenére, hogy az adatközpontok száma és a rajtuk futó munkaterhelések nagyságrendje világszerte drámaian megnőtt 2010 és 2020 között.

Ez arra utal, hogy az adatközpontok is idővel jelentősen hatékonyabbá váltak, és hogy a munkaterhelések nagyobb, központosított adatközpontokba történő áthelyezése felhőalapú rendszerekbe csökkenti az általános energiafogyasztást. Ebből a szempontból tehát a felhő szerepe a fenntarthatóság szempontjából is kiemelt jelentőségű.

2, A felhőalapú szolgáltatásokat választó ügyfelek elvárják az alacsony kibocsátást

Ezt az álláspontot támasztja alá a Gartner előrejelzése, amely szerint 2025-re a felhőszolgáltatások szén-dioxid-kibocsátása lesz az egyik legfontosabb kritérium, amelyet a vállalkozások mérlegelnek a felhőplatform kiválasztásakor. A Gartner szerint az előrejelzés részben azon alapul, hogy a 2017-es szinthez képest a COVID-19 járvány kezdete óta a vállalkozások erőteljesen fokozzák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket. Ez részben azzal magyarázható, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul az ESG szempontokra, különösképp a tervezett jelentéstételi kötelezettség miatt. A tervezet szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb vállalatok már a jövő évtől jelentést kell készítsenek arról, hogy üzleti tevékenységük mekkora hányada kapcsolódik fenntartható tevékenységhez és ez a kör várhatóan egyre szélesedig majd, idővel a kisebb vállalatokat is érintve.

Ez egy újabb adat ami arra utal, a felhőalapú számítástechnikai iparág is idővel egyre fenntarthatóbbá kell váljon.

3, A Microsoft 2021-ben 1,3 M szén-dioxid-kompenzációs kvótát vásárolt

 2021-ben a Microsoft (amely többek között az Azure felhő platformot is birtokolja) 1,3 millió szén-dioxid-kompenzációt vásárolt. Egy egy olyan adat, amelyet a felhőalapú számítástechnika fenntarthatósága szempontjából egyszerre lehet jóként és rosszként értelmezni: ám kétségtelenül azt mutatja, hogy a felhőszolgáltatók, különösen a nagy piacvezetők, mint a Microsoft, elkötelezettek a szénlábnyomuk csökkentése iránt, ami a fenntarthatóság felé tereli a szolgáltatókat és a felhasználókat is. Másrészt a kritikusabbak megjegyezhetik, hogy a szén-dioxid-kompenzáció megvásárlása aligha ugyanaz, mint a felhőalapú adatközpontok által generált kibocsátások tényleges csökkentése.

4, Az Amazon és a Microsoft azt állítja, hogy 2025-re kizárólag a megújuló energiaforrásokra támaszkodik

 Azokat a kétkedőket, akik elégedetlenül tekintettek a szénlábnyomukat szén-dioxid-kompenzációval fedező felhőszolgáltatókra, bátoríthatja az Amazon ígérete, miszerint 2025-re a vállalat ” működését 100%-ban megújuló energiából fogja biztosítani”. A Microsoft is hasonlóan kijelentést tett:  „2025-re 100%-ban megújuló energiaforrásokra állunk át”- olvasható a honlapján, vagyis, a vállalt elmondása szerint 2025-re az összes adatközpontja, épülete és kampusza által felhasznált jelenleg szén-dioxid-kibocsátó villamos energia 100 százalékára zöld energiára vonatkozó áramvásárlási szerződéseket fog kötni. Emellett a Google Cloud a maga részéről azt ígéri, hogy 2030-ra fog 24/7 karbonmentes energiával működni.

Bár a vállalatok nem sok részletet árultak el arról, hogy pontosan hogyan fogják biztosítani a megújuló energiát, de úgy tűnik, hogy a saját maguk által épített energiainfrastruktúra és a harmadik féltől származó megújuló villamos energia keverékére támaszkodnak majd.

A kritikusok továbbra is azt állíthatják, hogy az Amazon és a Microsoft csak azért képes ezt a célkitűzést elérni, mert rendelkeznek a szükséges budget-vel ahhoz, hogy zöld energiával működő erőművekbe fektessenek be, és megújuló energiát vásároljanak. Ebben az értelemben ezek a megújuló felhőalapú számítástechnikai energiával kapcsolatos tervek – amelyek nagy kiadásokon alapulnak – nem sokban különböznek a karbon kreditek megvásárlásán alapuló kibocsátáscsökkentési stratégiától, ami szintén a jól szituált vállalkozások számára elérhető luxus.

Ez a kritika azonban kissé igazságtalannak tűnik. Az a tény, hogy az olyan felhőszolgáltatók, mint az Amazon és a Microsoft, megújuló energiát akarnak használni adatközpontjaikhoz, majd ezeket az adatközpontokat az ügyfelek rendelkezésére bocsátják, összességében pozitív dolognak tűnik. A tiszta energiával működő informatikai infrastruktúrát olyan vállalkozások számára is elérhetővé teszik, amelyek egyébként nem engedhetnék meg maguknak a tiszta energia beszerzését, ha saját adatközpontjaikban futtatnák a munkaterhelést.

5, A felhőalapú technológia energiát takaríthat meg

Szintén a felhők fenntartható volta mellett szól az a tény, hogy összességében a felhő-natív technológiák, például a tárolókkal és a Kubernetes-el (nyílt forráskódú konténer alapú alkalmazáskezelő szoftver) alacsonyabb általános energiafogyasztás érhető el, mint a hagyományos technológiák által.

A virtuális gépek használatával szemben, melyek esetében teljes értékű vendég operációs rendszert kell futtatni, a konténerek alkalmazásával az erőforrások megoszlanak a gazdaszerver operációs rendszerével, így a konténerek erőforrás-megosztási képessége – egyéb előnyök mellett – jelentősen alacsonyabb energiafogyasztást eredményez.

Természetesen nem minden, a nyilvános felhőben futó munkaterhelés felhő-natív. Mi több, a felhő-natív munkaterhelések a felhőn kívül is futtathatók. (A „cloud-native” kifejezés ebben az értelemben félrevezető.) De a felhő a legkézenfekvőbb hely a cloud-native munkaterhelések fogasdására, és ebben az értelemben az energiahatékony cloud-native technológia széleskörű elterjedése még fenntarthatóbbá teheti a felhőmegoldásokat.

Következtetés

Manapság egyre több szervezet választja a felhőmegoldásokat. A felhőre való áttérés segíti a vállalkozásokat a versenyképesség megőrzésében, valamint biztosítja a rugalmasságot és az agilitást.

A felhőmegoldásokkal nemcsak költséghatékonyabb és megbízhatóbb szolgáltatásokat tudunk nyújtani, hanem javíthatjuk az energiahatékonyságot és csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat is.

Bár a felhő nem rendelkezik tökéletes eredményekkel a fenntarthatóság terén, a legtöbb adat arra utal, hogy összességében a felhőalapú munkaterhelések környezetbarátabbak, mint a hagyományos adatközpontokban futó munkafolyamatok. És ez a tendencia a jövőben valószínűleg még hangsúlyosabbá válik, ahogy a felhőszolgáltatók további megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházásokat tesznek, és ahogy egyre több munkaterhelés tér át a környezetbarát felhő-natív technológiákra.

Több szolgáltatási ágazat jelenleg a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, és felelősséget vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepéért. A Microsoft termékei és megoldásai arra összpontosítanak, hogy ügyfeleit képessé tegye az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) megoldások létrehozására és a szervezeti fenntarthatósági prioritások megvalósítására.

A DynaGo az egymást integráltan kiegészítő Microsoft alapú üzleti megoldásaival hatékonyan, hosszútávon és a fenntarthatóságot is szem előtt tartva támogatja ügyfelei sikereit.

Kép forrása: Adobe stock