dynago

How „green”is the cloud?

/in /by

Below are five facts about why cloud computing is considered as a more sustainable solution than using traditional data centres.

The first fact that shows cloud computing is sustainable is that data centres, based on a 2020 study account for 1-2% of total global electricity consumption. What is interesting here, that this number has remained unchanged since 2010 even though the number of data centres and the size of the workloads running on them around the world has increased dramatically. This data suggests that the energy efficiency has increased over time that can be pared with moving workloads to the cloud.

Secondly, it also emphasises clouds’ sustainability that the carbon footprint of cloud services will be one of the most important criteria that businesses consider when choosing a cloud platform.

Another reason is that big cloud market leaders such as Microsoft have committed to reducing their carbon footprint. On the other hand, the first step they often take is buying carbon offsets, which has not the same greening effect as reducing carbon emissions by cutting greenhouse-gas emissions.

It is positive however that companies such as Microsoft or Amazon are preparing to ensure the electricity for their operations from renewable electricity instead of the traditional by 2025-2030, that is the fourth fact for cloud systems sustainability. And finally, the fifth fact is that cloud-native technologies of which the number one place is the cloud can result in a lower energy consumption than the one of traditional technologies. All in all, while the cloud does not have a perfect sustainability record, most data suggests that overall cloud workloads are more environmentally friendly than workflows running in traditional data centres.

dynago

Mennyire zöld a felhő?

/in /by

Egy korábbi cikkünkben írtunk a felhő alapú megoldásokról, annak megbízhatóságáról és alkalmazásairól. Jöjjön most egy áttekintés arról, vajon mennyire zöld és fenntartható megoldás a felhő!

Valóban fenntarthatóbb a felhőalapú számítástechnika és szolgáltatások, mint a hagyományos adatközpontok? Bár a pontos válasz az adott rendszer kiépítésétől és a használt modellektől is függ, az általános válasz az, hogy a legtöbb esetben igen, sőt, a benne rejlő potenciál miatt és fejlesztések révén a mérések folyamatosan javuló tendenciát mutatnak. A kiegyensúlyozott áttekintés érdekében vizsgáljunk meg öt felhőalapú számítástechnikai fenntarthatósági tényt, és nézzük meg, mit mondanak a felhőalapú számítástechnikai iparág fenntarthatóságáról!

1, Az adatközpontok csak 1-2%-át teszik ki a teljes globális villamos energiafelhasználásnak

Az egyik adat, amely arra utal, hogy a felhő jót tesz a fenntarthatóságnak, hogy az adatközpontok globális villamos energia fogyasztása 10 év alatt szinte cseppet sem emelkedett, és továbbra is 1-2 % körül mozog, annak ellenére, hogy az adatközpontok száma és a rajtuk futó munkaterhelések nagyságrendje világszerte drámaian megnőtt 2010 és 2020 között.

Ez arra utal, hogy az adatközpontok is idővel jelentősen hatékonyabbá váltak, és hogy a munkaterhelések nagyobb, központosított adatközpontokba történő áthelyezése felhőalapú rendszerekbe csökkenti az általános energiafogyasztást. Ebből a szempontból tehát a felhő szerepe a fenntarthatóság szempontjából is kiemelt jelentőségű.

2, A felhőalapú szolgáltatásokat választó ügyfelek elvárják az alacsony kibocsátást

Ezt az álláspontot támasztja alá a Gartner előrejelzése, amely szerint 2025-re a felhőszolgáltatások szén-dioxid-kibocsátása lesz az egyik legfontosabb kritérium, amelyet a vállalkozások mérlegelnek a felhőplatform kiválasztásakor. A Gartner szerint az előrejelzés részben azon alapul, hogy a 2017-es szinthez képest a COVID-19 járvány kezdete óta a vállalkozások erőteljesen fokozzák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket. Ez részben azzal magyarázható, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul az ESG szempontokra, különösképp a tervezett jelentéstételi kötelezettség miatt. A tervezet szerint a tőzsdén jegyzett nagyobb vállalatok már a jövő évtől jelentést kell készítsenek arról, hogy üzleti tevékenységük mekkora hányada kapcsolódik fenntartható tevékenységhez és ez a kör várhatóan egyre szélesedig majd, idővel a kisebb vállalatokat is érintve.

Ez egy újabb adat ami arra utal, a felhőalapú számítástechnikai iparág is idővel egyre fenntarthatóbbá kell váljon.

3, A Microsoft 2021-ben 1,3 M szén-dioxid-kompenzációs kvótát vásárolt

 2021-ben a Microsoft (amely többek között az Azure felhő platformot is birtokolja) 1,3 millió szén-dioxid-kompenzációt vásárolt. Egy egy olyan adat, amelyet a felhőalapú számítástechnika fenntarthatósága szempontjából egyszerre lehet jóként és rosszként értelmezni: ám kétségtelenül azt mutatja, hogy a felhőszolgáltatók, különösen a nagy piacvezetők, mint a Microsoft, elkötelezettek a szénlábnyomuk csökkentése iránt, ami a fenntarthatóság felé tereli a szolgáltatókat és a felhasználókat is. Másrészt a kritikusabbak megjegyezhetik, hogy a szén-dioxid-kompenzáció megvásárlása aligha ugyanaz, mint a felhőalapú adatközpontok által generált kibocsátások tényleges csökkentése.

4, Az Amazon és a Microsoft azt állítja, hogy 2025-re kizárólag a megújuló energiaforrásokra támaszkodik

 Azokat a kétkedőket, akik elégedetlenül tekintettek a szénlábnyomukat szén-dioxid-kompenzációval fedező felhőszolgáltatókra, bátoríthatja az Amazon ígérete, miszerint 2025-re a vállalat ” működését 100%-ban megújuló energiából fogja biztosítani”. A Microsoft is hasonlóan kijelentést tett:  “2025-re 100%-ban megújuló energiaforrásokra állunk át”- olvasható a honlapján, vagyis, a vállalt elmondása szerint 2025-re az összes adatközpontja, épülete és kampusza által felhasznált jelenleg szén-dioxid-kibocsátó villamos energia 100 százalékára zöld energiára vonatkozó áramvásárlási szerződéseket fog kötni. Emellett a Google Cloud a maga részéről azt ígéri, hogy 2030-ra fog 24/7 karbonmentes energiával működni.

Bár a vállalatok nem sok részletet árultak el arról, hogy pontosan hogyan fogják biztosítani a megújuló energiát, de úgy tűnik, hogy a saját maguk által épített energiainfrastruktúra és a harmadik féltől származó megújuló villamos energia keverékére támaszkodnak majd.

A kritikusok továbbra is azt állíthatják, hogy az Amazon és a Microsoft csak azért képes ezt a célkitűzést elérni, mert rendelkeznek a szükséges budget-vel ahhoz, hogy zöld energiával működő erőművekbe fektessenek be, és megújuló energiát vásároljanak. Ebben az értelemben ezek a megújuló felhőalapú számítástechnikai energiával kapcsolatos tervek – amelyek nagy kiadásokon alapulnak – nem sokban különböznek a karbon kreditek megvásárlásán alapuló kibocsátáscsökkentési stratégiától, ami szintén a jól szituált vállalkozások számára elérhető luxus.

Ez a kritika azonban kissé igazságtalannak tűnik. Az a tény, hogy az olyan felhőszolgáltatók, mint az Amazon és a Microsoft, megújuló energiát akarnak használni adatközpontjaikhoz, majd ezeket az adatközpontokat az ügyfelek rendelkezésére bocsátják, összességében pozitív dolognak tűnik. A tiszta energiával működő informatikai infrastruktúrát olyan vállalkozások számára is elérhetővé teszik, amelyek egyébként nem engedhetnék meg maguknak a tiszta energia beszerzését, ha saját adatközpontjaikban futtatnák a munkaterhelést.

5, A felhőalapú technológia energiát takaríthat meg

Szintén a felhők fenntartható volta mellett szól az a tény, hogy összességében a felhő-natív technológiák, például a tárolókkal és a Kubernetes-el (nyílt forráskódú konténer alapú alkalmazáskezelő szoftver) alacsonyabb általános energiafogyasztás érhető el, mint a hagyományos technológiák által.

A virtuális gépek használatával szemben, melyek esetében teljes értékű vendég operációs rendszert kell futtatni, a konténerek alkalmazásával az erőforrások megoszlanak a gazdaszerver operációs rendszerével, így a konténerek erőforrás-megosztási képessége – egyéb előnyök mellett – jelentősen alacsonyabb energiafogyasztást eredményez.

Természetesen nem minden, a nyilvános felhőben futó munkaterhelés felhő-natív. Mi több, a felhő-natív munkaterhelések a felhőn kívül is futtathatók. (A “cloud-native” kifejezés ebben az értelemben félrevezető.) De a felhő a legkézenfekvőbb hely a cloud-native munkaterhelések fogasdására, és ebben az értelemben az energiahatékony cloud-native technológia széleskörű elterjedése még fenntarthatóbbá teheti a felhőmegoldásokat.

Következtetés

Manapság egyre több szervezet választja a felhőmegoldásokat. A felhőre való áttérés segíti a vállalkozásokat a versenyképesség megőrzésében, valamint biztosítja a rugalmasságot és az agilitást.

A felhőmegoldásokkal nemcsak költséghatékonyabb és megbízhatóbb szolgáltatásokat tudunk nyújtani, hanem javíthatjuk az energiahatékonyságot és csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat is.

Bár a felhő nem rendelkezik tökéletes eredményekkel a fenntarthatóság terén, a legtöbb adat arra utal, hogy összességében a felhőalapú munkaterhelések környezetbarátabbak, mint a hagyományos adatközpontokban futó munkafolyamatok. És ez a tendencia a jövőben valószínűleg még hangsúlyosabbá válik, ahogy a felhőszolgáltatók további megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházásokat tesznek, és ahogy egyre több munkaterhelés tér át a környezetbarát felhő-natív technológiákra.

Több szolgáltatási ágazat jelenleg a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, és felelősséget vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepéért. A Microsoft termékei és megoldásai arra összpontosítanak, hogy ügyfeleit képessé tegye az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) megoldások létrehozására és a szervezeti fenntarthatósági prioritások megvalósítására.

A DynaGo az egymást integráltan kiegészítő Microsoft alapú üzleti megoldásaival hatékonyan, hosszútávon és a fenntarthatóságot is szem előtt tartva támogatja ügyfelei sikereit.

 

Kép forrása: Adobe stock

dynago

GDPR and its impact on cloud system

/in /by

With the increasing use of cloud services over the past few years, it is not only the integration and adoption of cloud technology that raises challenges for the organisations, but also the question how they can achieve GDPR compliance when using cloud.

Let’s look at the main challenges:

One of the key challenges of cloud computing is related to the management of confidential information. To ensure data security, companies need to know where their data is stored, how it can be transferred and how they can access their own data. Determining the applicable law is also a key element regarding GDPR. Within the EU, physical location is the decisive factor when determining which data protection rules to apply. This challenge is made greater by the volatility of data in the cloud. Data may be regularly moved from one location to another or stored in multiple locations at the same time. Therefore, it requires great care and attention to determine the applicable law.

Other additional cloud specific GDPR challenges, such as efficient data storage in the cloud also exist. According to the GDPR, personal data should not be stored for longer than necessary for a predefined purpose. Therefore, data retention periods should be defined, and it should be possible to effectively delete data at the end of the retention periods.

The next challenge is data portability for the controller. The controller should have the capability to retrieve the data from the system in a structured, commonly used, and machine-readable format and make it available to the user the data belongs to or to another controller. It is also essential that the company concludes agreements with the relevant cloud service providers to this effect. Privacy is also a key element. Businesses, as data controllers, generally have no control over the cloud service provider’s environment, so, it is always necessary to assess the extent to which the service provider can meet the IT security requirements of the company. This can be done by assessing what IT security, data protection measures or certifications the service provider has in place or through the company’s third-party risk management process. In addition, risk management is also essential. The company’s risk management policy should also include risk management in relation to cloud service providers. Agreements with cloud service providers should also include the right to audit cloud service providers. Besides, it is also recommended to be informed about the types of metadata collected by the cloud service provider and how the metadata is handled.

dynago

A GDPR és hatása a felhőalapú rendszerekre

/in /by

A szervezetek széles körű elmozdulása a felhőszolgáltatások felé az elmúlt néhány évben egyre inkább rámutat arra, hogy fontos és kihívásokkal teli a GDPR-megfelelés és a felhőhasználat egyszerre történő megvalósítása.

A szervezetek, egyre több adatot tárolnak és dolgoznak fel natív, hibrid és többfelhős környezetekben, így exponenciálisan több adat biztonságát és átláthatóságát kell biztosítaniuk, amely túlmutat a hagyományos hálózat védelmén és felügyeletén.

 Nézzük melyek a GDPR és a felhőhasználat támasztotta legfőbb kihívások: 

A felhőalapú számítástechnika egyik fő kihívása a bizalmas információk kezeléséhez kapcsolódik. Vállalkozásként szinte bármilyen típusú információt elhelyezhet a felhőben, beleértve az érzékeny, bizalmas információkat is, ami növeli annak kockázatát, hogy ezek az információk ellenőrizetlenül jutnak bizonyos külső felek (pl. versenytársak) birtokába.

Ezért különösen fontos, hogy ha vállalkozása felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, jó áttekintést kapjon az adatáramlásról. A biztonságos működés érdekében tudni kell, hogy hol tárolják az adatokat, hogyan lehet azokat továbbítani, és milyen hozzáférési lehetőségei vannak a saját adataihoz.
Emellett a vállalkozások számára kihívást jelenthet az alkalmazandó jog meghatározása. A felhőalapú számítástechnika esetében az adatok földrajzi helyhez való kapcsolata elmosódhat. Nem mindig egyértelmű, hogy hol tárolják az adatokat. Az EU-n belül a fizikai hely a döntő tényező annak meghatározásában, hogy mely adatvédelmi szabályok alkalmazandók. Más joghatóságokban azonban más szabályok is alkalmazhatók. Ez a kihívás még kiélezettebbé válik a felhőben lévő adatok változékonysága miatt. Az adatok rendszeresen átkerülhetnek egyik helyről a másikra, vagy egyszerre több helyen is tárolhatók. Ez megnehezíti az alkalmazandó jog meghatározását, és az adatáramlás figyelését.

Emellett meg kell említsünk más további felhő-specifikus GDPR kihívásokat is, csakúgy, mint a felhőben történő hatékony adattárolás (az adatok tárolási idejének tisztetekben tartásával). A GDPR-ban foglaltak szerint a személyes adatok nem tárolhatók az előre meghatározott célhoz szükségesnél hosszabb ideig. Ezért adatmegőrzési időszakokat kell meghatározni, és képesnek kell lenni az adatok hatékony törlésére a megőrzési időszakok lejártával: mind a helyben tárolt, mind a felhőben tárolt adatok esetében. A nehézséget itt az jelentheti, hogy az adatokat több helyen, több joghatóság alatt tárolhatják a felhőszolgáltatók, és ezért kihívást jelent a több joghatóságra vonatkozó megőrzési követelmények azonosítása és kezelése. Az adatok törlése sok esetben szintén kihívást jelent. Az adatok teljes törléséhez a biztonsági mentéseket is figyelembe kell venni. Ezért fontos, hogy világos áttekintéssel rendelkezzünk arra vonatkozóan, hogy a biztonsági mentéseket és az adatmegőrzést hogyan kezelik a felhőszolgáltatók.

Szintén az adattároláshoz kapcsolódó kihívás a személyes adatok feldolgozása az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül. Mivel a felhőszolgáltatók az adatokat több helyen is tárolhatják, bizonyos esetekben a személyes adatokat az EGT-n kívül tárolják. Ezen adatkezelés esetében megfelelő óvintézkedéseket kell alkalmazni, ha nem született megfelelőségi határozat az adatok tárolási helye szerinti országról. A megfelelőségi követelmények, valamint az adatlokalizációs jogszabályok betartása érdekében az adatkezelőknek ilyenkor több országra kiterjedő felhőstratégiát kell meghatározniuk.

A következő sarkalatos pont az adathordozhatóság az adatkezelő számára. Fontos figyelembe venni, hogy minden érintett jogosult az általa az adatkezelő rendelkezésére bocsátott adatait kérés esetén megkapni. Részben ezért, részben az adatok kezelhetősége miatt, lehetővé kell tenni az adatkezelő számára, hogy az adatokat strukturált, általánosan használt és géppel olvasható formátumban lekérje a rendszerből és az érintett felhasználó vagy egy másik adatkezelő rendelkezésére bocsássa. Lényeges az is, hogy erről megállapodásokat kössön a vállalkozás az adott felhőszolgáltatókkal. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a technikai képességeket annak biztosítására, hogy az adatkezelők eleget tudjanak tenni az érintettek e jogának.

A felhőalapú architektúra és beépített adatvédelem kérdését is érdemes fontolóra venni. Adatkezelőként,a felhőszolgáltató kiválasztásakor, illetve a felhőszolgáltatás igénybe vételekor, meg kell érteni a felhőszolgáltató által használt mögöttes technológiákat, valamint azt, hogy ezek a technológiák milyen hatással lehetnek a felhőben tárolt személyes adatok biztonsági védelmére. A felhőszolgáltató rendszerének architektúráját figyelemmel kell kísérni a technológiai változások és a rendszer frissítéseinek kezelése érdekében.

Emellett az adattulajdonjog kérdéskörét is tisztázni kell. Adatkezelőként a vállalatnak kell megőriznie a saját adatai feletti ellenőrzést és tulajdonjogot. Ezt a szerződésben is javasolt rögzíteni.

Az adatvédelem is kulcsfontosságú elem. Adatkezelőként a vállalkozások nem tudják ellenőrizni a felhőszolgáltató informatikai környezetét, így a szolgáltató által alkalmazott informatikai ellenőrzésekre kell hagyatkozniuk. Ezért mindig fel kell mérni, hogy a szolgáltató milyen mértékben képes megfelelni az adott cég IT-biztonsági követelményeinek. Ezt a vállalat harmadik felekre vonatkozó kockázatkezelési folyamatán keresztül lehet elvégezni. Emellett azt is érdemes felmérni, hogy a szolgáltató milyen IT-biztonsági és adatvédelmi intézkedésekkel vagy tanúsítványokkal rendelkezik.

A felhőszolgáltatók többféle módon bizonyíthatják a biztonság és a beépített adatvédelem betartását:

  • elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálati (DPIA) eredményekkel;
  • ISO 27001 tanúsítvánnyal (információbiztonsági irányítási rendszer);
  • ISO 27018 tanúsítvánnyal (a személyes adatok feldolgozójaként működő nyilvános felhőkben a személyes adatok védelmére vonatkozó gyakorlati kódex).

Ezenkívül a kockázatkezelés és esetleges támadásra való reagálás – koordináció is elengedhetetlen. A vállalkozása kockázatkezelési szabályzatában a felhőszolgáltatókkal kapcsolatos kockázatkezelés is helyet kell kapjon.  A felhőszolgáltatók igénybevétele során esetlegesen felmerülő kockázatok meghatározásához adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA) és biztonsági értékelés végezhető. Emellett a felhőszolgáltatókkal kötött megállapodásokba bele kell foglalni a felhőszolgáltatók ellenőrzésének jogát. A megfelelő ellenőrzés elvégzéséhez a megfelelő ellenőrzési terv mellett egy adatvédelmi és beépített adatvédelmi ellenőrzési intézkedéseket tartalmazó ellenőrzési keretrendszert is meghatározható.

A metaadatok és az adatminimalizálással kapcsolatos láthatóság kapcsán is akadnak kihívások. Ha Ön, vagy a vállalkozása, mint adatkezelő, felhőszolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási szerződést kíván kötni, tájékozódnia kell a felhőszolgáltató által gyűjtött metaadatok típusairól. Ezenkívül, fontos, hogy tájékozódjunk arról, hogy a metaadatok milyen szintű védelemben részesülnek, megismerjük a vonatkozó tulajdonjogokat, a metaadatok gyűjtésétől vagy terjesztésétől való elállási jogokat, valamint a metaadatok tervezett felhasználási módjait.

Összegzés:

Ha vállalkozása felhőszolgáltatást vesz igénybe, a GDPR-megfelelés biztosítására is időt, erőforrást kell szánjon. Ehhez szükséges, hogy jó áttekintést kapjon az adatok származásáról, valamint, hogy tudja, hogy hol tárolják az adatokat, hogyan lehet azokat továbbítani, és milyen hozzáférési lehetőségei vannak a saját adataihoz. Az adatok tárolási helye fontos az alkalmazandó jog meghatározásához. Azt is célszerű ellenőrizni, hogy a felhőszolgáltató által nyújtott biztonsági intézkedések elegendőek-e. Az auditálás jó eszköz lehet ezen intézkedések értékelésére, ezért ezt a jogot bele kell foglalni a megállapodásokba.

A DynaGo a tanácsadás és egyéb szolgáltatásain keresztül a legmodernebb technológiai előnyöket használja és kínálja ügyfelei számára, hogy megtalálhassák a tevékenységükhöz és szükségleteikhez legjobban illeszkedő megoldásokat. Keressen minket bizalommal.

 

Inspirációs források:
www2.deloitte.com, és venturebeat.com

Kép forrása: pixabay

 

dynago

Using cloud technology is no longer an industry issue

/in , /by

The way cloud systems are used and integrated may vary from industry to industry, but it doesn’t mean that some companies should dismiss cloud. In fact, more and more companies are recognising and integrating cloud technology into their daily operations. Some companies offer even their services in the cloud. Among them, the fifty most successful cloud technology providers in Hungary were also listed by Forbes. E-commerce, finance, agriculture, health and IT companies, from start-ups to large companies are all represented on the list, which also reflects the wide range of use of cloud services.

Below is a brief overview of the benefits of using the cloud in different industries.

 One of the industries that can benefit the most of cloud technology is the automotive industry where cloud technology can be used to improve analytics, maximise uptime, improve quality and optimise machine productivity. Then, health industry is also a key user. With IoT, the cloud enables a more efficient management of changing networks and usage patterns thanks to data collected from predictive analytics. In addition, banking institutions often use cloud computing to provide automated credit risk analysis and to increase the efficiency of credit or other transactional processes. For retailers a cloud system can provide valuable insights into customer behaviour, including customers’ buying habits, that empowers retailers to provide a personalised shopping experience to customers that can positively impact sales results. In addition, with cloud solutions, supply chain management companies and construction companies can provide access to the system to users in different locations, working from different devices that which can be particularly important for logistics and construction companies, but might be an asset also in any other industry.

dynago

A felhőtechnológia használata ma már nem iparág kérdése

/in /by

A felhőrendszerek felhasználási és integrálási módja iparáganként eltérő lehet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos vállalatoknak le kellene mondaniuk a felhő adta lehetőségekről. Sőt, nemzetközi és hazai szinten is egyre több cég ismeri fel és építi be napi működésébe a felhőtechnológiát. Jöjjön most egy áttekintés arról, hogy mely iparágakban, milyen előnyökkel járhat a használatuk.

A felhőrendszerek adta lehetőségeket egyre több cég ismeri fel és építi be mindennapi működésébe. Bizonyos vállalatok szolgáltatásaikat is felhő alapon nyújtják. Közülük a legsikeresebb ötven felhőtechnológiát használó szolgáltatót, az amerikai The Cloud 100 lista mintájára idén először hazánkban is listára vette a Forbes magazin.  A hazai Cloud 50 listán az e-kereskedelem, a pénzügy, mezőgazdaság, egészségügy és IT területén működő cégek, nagyvállalatok és startupok mind megtalálhatók, ami jól tükrözi a felhőszolgáltatások széleskörű felhasználási módját.

A listára olyan neves cégek is felkerültek, mint az Ingatlan.com, a ShareNow, a Greengo és a Prezi. A Cloud 50-re felkerült vállalatokban közös, hogy alaptevékenységük legalább 80%-a felhő alapokon működik.  Ebből is látszik, hogy a felhőre való átállás lehetséges, sőt hasznos és a legtöbb esetben felülmúlja az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Az előrejelzések is azt mutatják, hogy a felhőhasználat felgyorsul, nagyjából évi 12%-os ütemben fog folytatódni.

Bár a felhőrendszerek bevezetésének jelenlegi üteme országonként és iparáganként eltérő lehet, számos ágazatban már most is elterjedt az alkalmazásuk. Többek között a folyamatok automatizálásában és optimalizálásában, valamint a váratlan események és ügyfélkérések kezelésében tud segítséget nyújtani a felhőtechnológia. Melyek tehát azok az iparágak, amelyek igazán sokat profitálhatnak a felhőmegoldások használatából? Hogyan használhatják a felhőt, és milyen előnyöket biztosít a vállalkozások számára?

Autóipar

A felhő jelentős értéket képvisel a (digitális) infrastruktúra kiépítésében azon vállalatok számára, amelyek autonóm vezetési megoldásokat, például biztonságos vezetési rendszert kívánnak bevezetni. Emellett a felhőtechnológia a mesterséges intelligencia és gépi tanuláson alapuló eszközök rendelkezésre állását is biztosítja.  Az autóipar beszállítói az említett eszközöket az egész létesítményben jobb analitikára, az üzemidő maximalizálására, a minőség javítására és a gépek termelékenységének optimalizálására használhatják. A felhőmegoldásoknak köszönhetően a vállalatok a nagy távolságú adattovábbítás teljesen integrált megközelítését is elnyerik, ami megkönnyíti a járműadatok kinyerését és az elemzések futtatását.

Távközlés

A távközlési iparágban érdekelt vállalatok az eszközök energia- és helyigényének minimalizálása és az egyszerűbb menedzsment hálózati szolgáltatások biztosítása érdekében alkalmazhatják a felhőalapú számítástechnikát. Az IoT segítségével a felhő lehetővé teszi a változó hálózatok és használati minták hatékonyabb kezelését a prediktív analitikából gyűjtött adatoknak köszönhetően. Ezenkívül, a felhőmegoldások biztosítják a távközlési vállalatok sávszélességének nyomon követését és karbantartását, ami nagyobb lefedettséget biztosít az ügyfeleknek, javítja az ügyfélszolgálatokat és növeli a letöltési időt.

Bank, pénzügyi tevékenység

A bankintézmények gyakran használnak felhőalapú számítástechnikát az automatizált hitelkockázat-elemzés biztosítása érdekében vagy azért, hogy a folyamatot hatékonyságát növeljék. Ez gépi tanulást (ML) és természetes nyelvi feldolgozást (NLP) foglal magában. Emellett egy felhőalapú integrációs rendszer bevezetése lehetővé teszi a bankok számára, hogy pontosabb adatokat gyűjtsenek és valós időben kövessék az aktuális ügyféltendenciákat. Ez a megközelítés segít kiküszöbölni a felesleges bonyolultságot, és megkönnyíti a tranzakciókat a bankok és ügyfeleik számára is.

Egészségügy

Az egészségügyi adatok mindig jelentős értéket képviselnek. A Big Data analitika alkalmazása a mesterséges intelligencia (AI) algoritmusokkal együtt a felhőben tárolt, betegekkel kapcsolatos információkkal kapcsolatban elősegíti az orvosi kutatást, mivel a felhőmegoldások fejlett számítási teljesítményének köszönhetően az egészségügyi szervezetek hatékonyabbá tehetik a nagy adathalmazok feldolgozását. Egy másik nagy előny a telemedicinális alkalmazások bevezetése, amelyek kényelmesebb egészségügyi ellátást biztosítanak, és minden fázisban – a megelőzéstől a gyógyulásig – kellemesebb betegélményt nyújtanak.

Jogi szektor

A felhőalapú számítástechnika segít a jogi szakembereknek a különböző beadványok, dokumentumok, tanúvallomások vagy szerződések kezelésében, amelyekkel rendszeresen foglalkoznak. A jogi cégek automatizálást és természetes nyelvfeldolgozó (NLP) alkalmazásokat használhatnak, mellyel az ügyvédek hatékonyan megtalálják a szükséges információkat.

Kiskereskedelem

A felhő segít a vállalkozásoknak a valós idejű adatok megszerzésében és elemzésében a személyre szabott kommunikáció javításában és az átláthatóság növelésében. Emellett a vásárlói magatartásról is értékes információkat ad, így a felhőmegoldások lehetővé teszik az e-kereskedelem és az online kiskereskedők számára, hogy javítsák ügyfeleik vásárlási élményét azáltal, hogy pontosan a keresett termékeket ajánlják, és folyamatosan tájékoztatják őket a megrendeléseikről. Az ügyfelek vásárlási szokásai alapján a kiskereskedelmi vállalatok jobban megérthetik őket, és személyre szabott vásárlási élményt nyújthatnak.

Logisztika és ellátásilánc-menedzsment

A logisztikai cégek a felhőalapú számítástechnikát többek között a karbantartási költségek csökkentése érdekében alkalmazhatják. Emellett a technológia segítségével a hardverek folyamatos frissítése is elkerülhető. A felhőmegoldások segítségével az ellátásilánc-menedzsmentre szakosodott vállalatok különböző helyeken, különböző eszközökről dolgozó felhasználók számára is hozzáférést biztosítanak az alkalmazáshoz. Emellett a felhő API-kat, vagyis alkalmazásprogramozási felületet biztosít a felek számára az ellátási lánc átláthatóságának javítása és az adatcsere egyszerűsítése érdekében. Ezenkívül, a skálázható számítási erőforrásokkal a logisztikai cégek nagy mennyiségű adatot elemezhetnek anélkül, hogy saját adatközpontokat kellene fenntartaniuk.

Építőipar

A felhőalapú tárhelyszolgáltatások használatával az építőipari vállalatok hatékonyabban tudják kezelni a munkával kapcsolatos feladatokat, mivel a felhőtechnológia rugalmas kezelést biztosít a különböző helyszíneken végzett munka nyomon követéséhez. Az alkalmazottak például okostelefonokon dokumentummegosztó alkalmazásokat használhatnak, hogy valós idejű frissítéseket végezzenek a munkájukról, és zsebükben tarthassák a tervrajzokat, biztonsági terveket vagy más dokumentumokat. Emellett a felhő elősegíti az AI és ML-alapú megoldások alkalmazását, ami lehetővé teszi a tervezők számára, hogy a kivitelezés előtt feltárják a lehetséges épületterveket.

Összegzés

Az előbbi áttekintés bemutatja, hogy a felhőmegoldások többféle felhasználási módot biztosíthatnak az egyes iparágak szereplői számára, úgy, mint a műveletek egyszerűsítése és gyorsítása, vagy megfelelő információáramlás és adattárolás. Emellett a felhő lehetővé teszi a távoli helyszínekről történő, rugalmas munkavégzést, mely ma rendkívüli népszerűségnek örvend a munkavállalók körében.

A DynaGo a legmodernebb technológiai előnyöket használja és biztosítja ügyfelei számára, hogy megtalálhassák a tevékenységükhöz és szükségleteikhez illeszkedő megoldásokat. Keressen minket bizalommal!

Innen inspirálódtunk: agilevision.io
Kép forrása: pixabay

Privacy policy

Copyright 2021 Dynago